Az Allroad Quattro karossz�ri�ja nem k�l�n t�pus, vagy legal�bbis meglehet�sen szorosan k�vetkezik az A6-os kombi v�ltozat�b�l, az Avant-b�l. Van abb�l is Quattro, nincs viszont hidropneumatikus, automatikus vagy szabadonv�lasztottan �ll�that� magass�g� felf�ggeszt�s, valamint a k�ls� l�tv�nyelemek. A sz�les�tett, m�anyag elemekkel v�dett s�rv�d�k, meg az els�-h�ts� r�t�tek.

Bel�l ez egy rendes A6-os, a megszokott, nyugodt, tiszta form�kkal, sz�nekkel, vonalakkal, t�rol�si megold�sokkal, melyekhez kor�bban zengtem m�r egy �d�t. Az Allroad-ban sz�momra �jdons�g (nem tudom, a sima kombiban van-e) a h�ts� k�z�ps� kart�masz s�l�c-alag�tj�ban elhelyezett s�l�c-zs�k, ami l�tv�nyos �tlet. Mivel m�g soha nem voltam s�elni, nem tudom, hogy szolg�l a gyakorlatban, hogy a s�el�knek nincs-e m�r eleve valami tart�-iz�j�k mocskos s�l�cek r�sz�re. Csak az t�nt fel, hogy ha egyszer kig�ngy�lt�k, szinte lehetetlen �gy visszacsomagolni, hogy ut�na rendesen visszapattinthassuk r� a fedel�t.

Val�sz�n�leg m�s a korm�nyszervo ereje, a rendes A6-osban mintha nehezebb lett volna, ami jobban tetszett. A vezet�si �lm�ny aszfalton nem sokat k�l�nb�zik a k�z�ns�ges A6-ost�l; az aut� m�r-m�r eg�szs�gtelen�l stabil, �s olyan biztons�g�rzetet ad, ami hat�rozottan a vezet�si �lm�ny rov�s�ra megy. Kanyarodni a legalacsonyabb fut�m��ll�sban, ami persze �gy is magasabb, mint az A6-os, t�k�letesen lehet, de m�g a m�sodik szinten is belef�r n�h�ny hirtelen korm�nymozdulat.

A VW konszern d�zeleit sokan dics�rik, szerintem azonban nemzetk�zi �sszehasonl�t�sban �pp ez a n�met motorv�laszt�k gyenge pontja. Az 1,8-as benzines turb�ban p�ld�ul nincs vet�lyt�rsuk, j� a Lupo kis "h�romliteres" d�zele is, a t�bbit�l egyel�re nem �juldoztunk. A Passat turb�d�zele is k�zepesen gyeng�nek �s meglehet�sen hangosnak tal�ltatott, de ha k�r�ln�z�nk a nagyvil�gban, szinte csak olyanokat tal�lunk, amik elemeikben, vagy eg�sz�ben jobbak. Els� helyen a Volvo �thengerese, azt�n a Toyota D4D-je, a Mazda �j d�zele, a PSA-HDI, ami ma m�r nem sz�m�t bik�nak, de tov�bbra is a legkev�sb� k�rnyezetszennyez�, nem besz�lve a Daimler-Chrysler Mercedes-fejleszt�s� Cdi-j�r�l, meg a BMW hagyom�nyosan d�bbenetes �lm�ny-olajk�lyh�ir�l.

A motor adta h�tr�nyt az Audi k�l�nlegesen j� automata v�lt�ja egaliz�lja; enn�l jobb nincs. Illetve egy igen, a fokozatmentes Multitronic, de az is az Audi�. Ennek is k�sz�nhet� a 9.6 m�sodperces 0-100 gyorsul�s, �s hogy a b�lkitapos�sos vezet�si st�lus mell�z�s�vel az 1,8 tonn�s minitank v�rosban is elvezethet� ak�r 11 literes fogyaszt�ssal. A v�lt� miatt tudja behozni az aut� a Volvo D5-�s automat�val szembeni h�tr�ny�t is: abban a turb�lyuk �s a v�lt� lomhas�g�nak �sszead�d�sa ideges�t� k�sleked�st eredm�nyezett, az Audiban ilyen nincs.

A V6-os, 180 l�er�s TDI egy�bk�nt csak alapj�raton �s az 1500-2000-es, gazdas�gos fordulatsz�m k�z�tt b�ntet a hangj�val. Ha jobban tapossuk, 2000 felett eg�sz sz�pen sz�l, �s sport �zemm�dban, vagy k�zzel v�ltogatva (ak�r a korm�nyr�l is) 4500-ig p�r�g. Akkor azt�n a fogyaszt�st is meg lehet n�zni: akinek fontos a sz�p motorhang, annak 13-14 litert�l indul az �tlagfogyaszt�s.

A hidropneumatikus lift n�gy �ll�st ismer. A legfels�ben 21 cm a hasmagass�g, legalul 14 cm, �s miel�tt a citroenesek g�nyosan elh�zn�k a sz�jukat, hogy enn�l m�g a DS is nagyobb �ton emelkedett, az Allroad Quattr�ban a fels� pont nem szerviz-�ll�s. A negyediken is van rug�z�s, �s 20-es temp�ig k�zlekedhet�nk. A harmadik szint szabadonv�lasztott, az automatika 80 km/h-n�l kapcsol a 2. emeletre, 120-n�l a f�ldszintre.

�gy az "allroad" kifejez�s t�nyleg nem puszta sz�vir�g; az Audit nem fogja le a sz�l a vadabb aut�p�lya-temp�n�l, ahol egy RAV4, CR-V vagy egy�b hobbiterepj�r� m�r nem virgonckodik. Nagyj�b�l ez a v�ltoztathat� magass�g piaci el�nye: alacsonyabb �s magasabb, mint az �sszes konkurens.

A "Quattro" �nmag�ban csak marketing-kifejez�s, �s nem a hajt�srendszer fajt�j�t jelenti. Az Audiban ugyan eredend�en 1986, a 80-as g�mb�ly� kup� �ta Torsen differenci�l van, �jabban azonban az olcs�bb Haldex-kuplungos differenci�lz�r is felt�nt a Golf-alap� Audikban, az A3-ban �s a TT kup�ban. A k�l�nbs�g �rban j�val nagyobb, mint min�s�gben, de az�rt egy�rtelm�en �rezni a Torsen f�l�ny�t.

Terepen a Torsen �s a 21 centim�teres hasmagass�g el�nye megk�rd�jelezhetetlen; az elakad�shoz nagyon m�ly s�r, meg lelakott gumik kellenek, nem mell�kesen azonban a Pirelli az Allroad Quattro sz�m�ra k�l�n speci�lis, magas szilik�ttartalm� gumikat tervezett (Cinturato P6), hogy s�ros f�ben jobban tapadjon.

Ha a Subaru Foresterhez kell hasonl�tani, az Allroad Quattro t�bb szempontb�l is f�l�nyben van. Az egyik a nagyobb hasmagass�g - a legfels� �ll�sban ez 2 cm el�nyt jelent. A Foresterrel sem akadtam fenn sehol, illetve ha igen, �ner�b�l le tudtam m�szni. �nz�r� differenci�lm� ter�n a Torsenn�l nincs jobb, igaz, a k�l�nbs�g itt is csak akkor �szrevehet�, ha nagyon figyel�nk.

Az �nz�r� differenci�l persze val�j�ban felesleges, hiszen amikor p�ld�ul egy UAZ-ban �szrevessz�k, hogy komoly akad�ly el�tt �llunk, bekapcsoljuk k�zzel, az azt�n k�sleked�s n�lk�l z�rva lesz a tov�bbiakban. Az aut�ipar azonban a technikai fejl�d�sr�l sz�l, meg arr�l, hogy ha valaki 10-15 milli��rt akar aut�t venni, az el� m�gsem l�khet�nk egy UAZ-t, ugyeb�r.

A Torsen vs. viszkokuplung (Subaru) m�rk�z�s legm�lt�bb sz�nhelye egy f�lig lefagyott mered�ly. Itt, ahol az egyik oldal kerekei azonnal kip�r�gnek a t�k�rj�gen, az Audi egy�rtelm�en hamarabb kapaszkodik meg, �s kisebb lend�lettel is �t tud kelni. A viszkokuplungos megold�s eset�ben kell n�h�ny tizedm�sodperc, hogy a technotrutym� bes�s�s�dj�n, �s �tadja a nyomat�kot. T�nyleg csak n�h�ny tizedm�sodperc, de az �rezhet�.

Ahogy az is, hogy a Forester n�gysz�z kil�val k�nnyebb, �gy sokkal virgoncabban k�zlekedhet�nk vele, �s m�g az Audi ebben a kateg�ri�ban is a biztons�g�rzetre koncentr�l, �gy kiss� elidegen�ti a vezet�t az �tt�l, a Subaruban sokkal nagyobb �lm�ny a terepez�s. R�ad�sul Foresterb�l t�zmilli��rt m�r a cs�csmotoros S Turb�t, minden id�k egyik leg�lvezetesebb benzinmotorj�t kapjuk, addig az Allroad Quattr�ban 14,5 milli��rt a m�r t�rgyalt hangerej� d�zel �v�lt.

Ha nem a Volvo �s a Subaru konkurens t�pusaihoz m�rj�k, akkor az Audi nemcsak terepj�r� k�pess�g �s menetdinamika, de �r tekintetben is m�lt� vet�lyt�rsa az 5-10 milli�val dr�g�bb luxus-SUV-oknak. Terepen nem hiszem, hogy kevesebbet tudna, mint egy BMW X5 vagy egy Range Rover, �s preszt�zsben sincs annyival lejjebb, amennyivel olcs�bb.